NaMivan

Nyűgni vagy nem nyűgni…

…és az amúgy miért van úgy, hogy mikor az élet nyűgtelen – persze csak hozzávetőlegesen, de akkor is lehet mondani, hogy alapvetően nagy nyűg igazán nincsen – akkor az ember talál magának nyűgni valót? Az oké, hogy ez meg ez meg ez megvan, de ó bárcsak ez kicsit más lenne, ez még pluszban meglenne, ez… Tovább »

A Robbie koncert margójára

Tegnap megfogadtam magamnak, hogyha minden rendben lesz az este, akkor ma produkálok egy új bejegyzést ide (ami azért annyira nem magától értetődő, lévén, hogy a tegnapit leszámítva az első ilyen több mint egy hete született). Amúgy szerintem különösebben nem kell kifejtenem mire is gondolok a “minden rendben lesz” alatt – az elmúlt hetek/hónapok/évek eseményei alapján… Tovább »

Üzenet a lánynak, aki ma majdnem rámtörte a vécéajtót…

…de most komolyan mondom. Lehet amúgy nem is lány volt. Békésen teszem a dolgom, belemélyedve az ilyenkor szokásos tevékenységekbe…erre jön egy olyan derültégbőlvillámcsapásszerű kilincslenyomás, de tényleg out of the blue, hogy nem elég, hogy az ütő megáll bennem, de még a badge-dzsem is leesik a földre. Dupla impact.  Szóval én tökre megértem, hogy ez egy… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!