NaMivan

A döntés

Aminek eredménye a kéthavi hallgatás. Senkit nem okolhatok. Egyedül magamat. Mindig is kevés volt az önbizalmam – a magamba vetett hitem. De még soha nem szenvedtem meg ennyire az előbbiek hiányát, mint most. Szerintem ebből már nagyjából kitalálható, hogy jelenleg úgy érzem, hogy a rossz döntést hoztam meg. És hogy mi a göcsörtös csúz köze… Tovább »

Einaudi, a mágus

Az megvan, hogy sejtszinten érzed az univerzumot? Mármint úgyértem, hogy minden egyes sejtedben külön érzel egy egy miniuniverzumot – mármint azért mini, mert a sejt is elég pici, de ettől még az univerzum mindenségének hatalmassága bele kell férjen, így lett mini. És amúgy állítólag az embernek 5x10atizenötödiken sejtje van, amit most nem számolnék ki mert… Tovább »

Üzenet a lánynak, aki ma majdnem rámtörte a vécéajtót…

…de most komolyan mondom. Lehet amúgy nem is lány volt. Békésen teszem a dolgom, belemélyedve az ilyenkor szokásos tevékenységekbe…erre jön egy olyan derültégbőlvillámcsapásszerű kilincslenyomás, de tényleg out of the blue, hogy nem elég, hogy az ütő megáll bennem, de még a badge-dzsem is leesik a földre. Dupla impact.  Szóval én tökre megértem, hogy ez egy… Tovább »

Tudtam, hogy ez lesz…

…hogy nagy nehezen ráveszem magam, hogy indítsak egy blogot. Aztán az első 10 percet azzal töltöm, hogy kitaláljam, hogyan szabadulhatnék meg az automatikus, üdvözlő rendszerbejegyzéstől (ebből már egyértelműen levonható mennyi közöm volt/van  a blogíráshoz…se) – merthogy az ugye nem az enyém. Így mire oda jutok, hogy ténylegesen elkezdjek írni, az imént említett 10 perc alatti… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!